Nagyon rég nem írtam és sajnos úgy néz ki, nem is nagyon lesz időm mindennap a gép előtt ülni. Most viszont úgy érzem, hogy írnom kell Nektek a világról, az életemről, a fordulatokról....

Először is szálkásítás. Január elsején kezdtem. Hivatalosan talán május végén fejeztem be. Nagy szemekkel vettem észre, hogy a folyamat azóta sem állt le. Az 5 hónap alatt 5 kg fogytam. A nyáron ehhez hozzájött még -3 kg. De nem is ez a legfontosabb, hanem, hogy látszik az eredmény......Látszanak a karomon, a hasamon az izmok. A lábam is kezd egész formás lenni, de még csiszolgatok rajta. A lényeg, hogy sikerült. És nem ettem rizst. Nem ettem pufassztott búzát. Tisztán paleoztam. Szétválasztottam. Délelőtt szénhidrát, délután fehérje. És keményen edzettem, crossfiteztem:)

A hátam:)

 

 

Szálkásan

Nincsen nagy titok. Te is bármikor meg tudod csinálni. Gondolkodni kell közben, előre tervezni és kőkeményen tartani a pihenő és edzés napokat.

Nincsenek sérüléseim. Le is kopogom. Heti 5x edzem, viszont az szent és sérthetetlen. 2 napot pihenek szigorúan. Ekkor még biciklizni sem vagyok hajlandóóó:D Ha süteménnyel kínálnak, mosolyogva elutasítom és nem érzek űrt utána. Mert egyensúlyban van minden, egyensúlyban van az életem és végre nem azért élek, hogy egyek, hanem azért eszem, hogy éljek!!!!

:)

Mai napig a vonzás törvénye szerint élek. Hagyom a dolgokat a saját medrükben folyni. Sok ember ment el tőlem a szálkásítás folyamata alatt. De ez egyfajta tisztulás is volt számomra. Akik fontosak az életemben, azok maradtak mellettem. Nem érdekel ki mit gondol. Úgy csinálom, ahogy gondolom. Nem mindig a jó utat választom, de képes vagyok beismerni a hibáimat. Képes vagyok túl lépni rossz dolgokon, képes vagyok megmondani a véleményemet normálisan. Mert felnőttem a feladathoz és nem vagyok már az a kis csitri, aki régen voltam.

Megnyílt Szegeden az első egészségfejlesztő központ: a Slim City:) Szívem csücske, lelkem egyik része mindig ott van:) A Gogol utca 28. szám alatt találsz minket, szuper a csapat!!:) Ha fogyni vagy hízni szeretnél, pihenni szeretnél, el akarod hagyni a gondokat és egy kicsit az egészség felé fordulni, akkor itt a helyed. Nálunk nincsenek hiteltelen edzők, nem árulunk colát és cukrot sem találsz Nálunk!:) Gyere, igyunk egy jó kávét és beszéljük ki a világ dolgait!

A vonzás törvénye, a töretlen hitem megadta azt, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Embereknek segíthetek, hogy ne legyen olyan nehéz az életmód váltás, mint Nekem anno. Ez nem munka, ez egy csodálatos dolog!! Hatalmas lelkesedésem töretlen még este 8 órakor is, Iron mixen;) Kérdezitek mindig, hogy bírom mosollyal, energiával?? Szeretlek Titeket. Teljes szívemmel, lelkemmel. Szeretném, ha rendben lennétek, ha mosolyognátok, szívesen mozognátok, odafigyelnétek magatokra. Mert megérdemlitek. Teljesen mindegy, hogy reggel 6-kor találkozunk vagy este 8-kor. Én mindig mosolyogni fogok Rátok. És hiszem, hogy sok év múlva is így lesz;)

Köszönöm a bizalmat, az apró ajándékokat, az érdeklődést, hogy kérdeztek és én válaszolhatok. Hogy elmertek mondani Nekem apró titkokat. Köszönöm a telt házas órákat, köszönöm, köszönöm, köszönöm:) Hogy rám köszöntök a fitness terem falain kívül is, hogy együtt megyünk bevásárolni:) Köszönöm, nélkületek sehol sem lennék!:)

Úgy érzem megtaláltam az utam. Nagy terveim és céljaim vannak. Szeptember 9-től újabb szálkásításos időszak jön, de nem bánom, várom már:) Szeretnék a legjobb edző lenni, mind szakmailag, mind emberileg:)

Megpróbálom ezt a kis blogot is rendesen művelni, de hála az égnek, annyi a tennivaló, az idő meg oly kevés....:)

Puszillak Titeket, gyönyörű napot!!

És ne feledjétek: " Megélhet száz csodát, ki hinni bír..."

Köszönöm, hogy olvassátok: Dóri

Január végén és most augusztus végén:) Áh leírhatatlan érzés:)

Fantasztikusan érzem magam:)

Ezen a csodálatos vasárnapi reggelen, úgy határoztam, hogy írok a gondolat erejéről, illetve az Én életfilozófiámról:)

Nem nagyon hittem a spiritualitásban régebben. Tinédzserként a realitás talaján álltam, nem gyakoroltam a vallásomat, abban hittem, hogy az létezik, amit a két szememmel látok. Ha visszaolvasod a korábbi bejegyzéseimet, abból kiderül, hogy egy ponton múlt életem álma, hogy felvételt nyerjek a Testnevelési Egyetemre. Tudtam, hogy nálam többet senki nem tett meg azért, hogy ott legyen, hogy szeptembertől ott kezdje meg a tanulmányait. Amikor nem vettek fel, elvesztettem minden hitemet. Egyébként is a végletek embere voltam, tehát ha kudarc ért, akkor azt kivetítettem mindenre, az életem összes területére. Legjobb barátnőm duruzsolta a fülembe, hogy de hinni kell, el kell képzelni, mert a gondolat valósággá válik. Nagyon sokan mondták, hogy negatív vagyok, hogy máshogy kellene hozzá állnom a dolgokhoz. Én erre mindig azt válaszoltam: "Csináld végig azt, amin Én keresztül mentem és akkor mondj ilyeneket!" Pedig visszagondolva tényleg negatív voltam. Bár ez a környezetemnek is köszönhető volt. Elnyomtak a tanárok, elnyomták a tehetségemet, nem is tudják mekkora hatalmuk van a diákok felett. Egy idő után kialakult, hogy hiába értek pozitív dolgok, nem törődtem velük. Én csak a negatívra koncentráltam. 

Amikor edző lettem kicsit visszatért a pozitív életösztönöm. Bár sosem voltam elégedett, mindig a tökéletességre törekedtem. Ha rosszul mondtam valamit az órámon otthon szidtam magam, hogy ezt máshogy kellett volna!!!

Amikor pánikbeteg lettem, nem akartam elhinni, hogy az elmém műveli ezt Velem. Azért szorongtam olyan sokáig, mert képtelen voltam elhinni, hogy ennek nincs reális magyarázata, hogy nincs szervi oka, mindezt a gondolataim generálják Nekem!!! Amikor elmentem a pszichiáterhez ő mondta ki a nagy igazságot: "Fogadja el Dóra ezt az állapotot. Olyan ez, mint a rák vagy bármilyen betegség, nem mindig tudjuk az okát. Magát kiválasztotta a sors, hogy viselje ezt a terhet és az élet most próbára teszi. Fogadja el, hogy van ez az időszak és maga túlél. Nem lesz semmi baj, nagyon hamar megfog gyógyulni. Ne gondolkozzon, csak fogadja el!" 

ÉN FOGADJAM EL??? Fogadjam el, hogy fulladok, hogy össze - vissza ver a szívem, hogy senki nem tudja megmondani az okát??? Hogy fogadjam el ezt? Miért pont Velem történik ez? Ne harcoljak, bízzam magamat a sorsra?

Aznap sírtam a vonaton Szeged fele. Nagy sóhajtózva bevettem a gyógyszereket és potyogtak a könnyeim. De az orvos szavai ott voltak a fejemben. Eldöntöttem, hogy jól van, hát elfogadom. Ez van nem Én irányítom. Ha ez van ott fent megírva legyen így. Belül megnyugodtam. Egy hét múlva elkezdtük az életmód váltást is és elkezdtem újra mozogni. Célokat tűztem ki. Úgy szálltam fel a trolira, hogy ha most rosszul leszek, akkor rosszul leszek, állok elébe. Természetesen semmi bajom sem lett, de nyugodt voltam, elkeseredett és nyugodt. Valahol tudtam, hogy meg fogok gyógyulni. Elvetettem a magokat a fejemben, már csak meg kellett várni, hogy gyökeret eresszenek.

Eldöntöttem, hogy azoknak a szenvedélyeknek hódolok, amit szeretek. Sportolok, olvasok, a barátaimmal, a családommal vagyok. Azon a nyáron nem is dolgoztam, tudtam, hogy a fejlődésre kell szánnom az időt. Tudtam, hogy ha egyszer visszatérek az edzősködéshez, akkor azt példaképként, szívvel - lélekkel akarom csinálni. Gyökeresen változtattam az életemen. Rendszert vittem bele, a kudarcokat próbáltam nem olyan súlyosan felfogni, a pozitív történéseket értékelni. Vékony, csinos lányt képzeltem el, akinek feszes a bőre és sugárzik belőle az energia. A gondolataimmal megfogalmaztam, hogy mit szeretnék. Jöhetett akármi, tudtam, hogy sikerülni fog.

Nagyon nehéz volt kialakítani egy olyan gondolkodás módot, ami generálja életembe a sikert. Ami hozza a lehetőségeket és Én élhetek Velük. Január elsején meguntam a munkanélküliséget. Hogy itthon ülök, főzök, mosok, takarítok. Éreztem, hogy készen állok, arra, hogy adjak valamit az embereknek. Felírtam kis cetlikre állásokat, amelyekben szívesen dolgoznék. Nem csak mozgással kapcsolatos volt itt, hanem többek között, biobolt vezető, adminisztrátor, idegenvezető, rendezvény szervező stb. Felkerült az aerobik oktató, a személyi edző, életmód tanácsadó is. Ezeket a cetliket felragasztottam az ajtómra, sorban egymás alá és neki álltam állást keresni. Az járt a fejemben, hogy el akarok szakadni otthonról, hogy segíteni akarom a páromat, hogy ne kelljen annyit dolgoznia, hogy most már tudom és akarom csinálni! Naponta kétszer is megnéztem a netet, mindenhova elküldtem az önéletrajzomat. És megfogadtam, hogy csak azt fogadom el, ami a legjobb ajánlat, ahol jól érzem magam, ami feltölt. Tudtam, hogy van bennem annyi, hogy ahol Én dolgozni kezdek, hatalmas sikereket fogok elérni. Voltam egy - két állásinterjún, az aleoveránál be akartak palizni, az egyikre el se mentem, mert kiderült, hogy kamu, a máiknál nem volt elég a fizetés.Közben a cetlik jól látható helyen voltak, hogy mindig lássam, mik a céljaim. Egyik nap észrevettem, hogy lehullott az egyik cetli. Aztán a másik. Ezeket már vissza se raktam. Kiesett az titkárnői állás, a rendezvény szervező stb. Végül január végére fent maradt az ajtón és azóta is ott virít az aerobik oktató, a személyi edző és az életmód tanácsadó. Én ezt égi jelnek vettem:) Aztán jött a lehetőség a Fitworldben, itt Szegeden. Egyetlen órát ajánlottak és én úgy örültem neki, mint kisgyerek a karácsonyi ajándéknak. Sokan el se mentek volna, hiszen egy óra?? Hiszen az semmi!! Mert a mai emberek nem tudnak örülni az apróságoknak, a mindennapi csodáknak, ő már 100 ezer ftért el sem megy dolgozni, miközben nagyon sokan örülnének, ha egyáltalán munkát kapnának. Én megfogadtam: ingyen is csinálom. Csak csinálhassam. Majd lesz valahogy. Majd alakul, mert a belefektetett energia úgyis megtérül! Amikor a főnököm megnézte, hogy tartok órát, jól elrontottam, nem találtam a ritmust, izgultam, 2 éve nem álltam emberek elé, még jó, hogy csak a párom állt Velem szemben és csak ketten látták a bénázásomat:) Megkaptam az órát és az előtt a bizonyos keddi óra előtt annyira izgultam. De belül tudtam, hogy ez az Én utam. Mikor bekapcsoltam a zenét, átjárt az a bizonyos erő, az energia, az az öröm, tudtam, hogy semmi mást nem akarok csinálni. Természetesen bennem volt a félsz, hogy esetleg nem lesz soha teltházam, de tudtam, hogy meg tudom csinálni! Lesz annyi vendégem, hogy minden este tele legyen a terem:) Az egyik titkom az, hogy ha csak egy ember van az órámon, akkor is megtartom. Eszemben sincs haza küldeni. Rá van szánva az idő, ha már eljött, akkor mozgunk egy jót! Hiszek abban, hogy sok kicsi sokra megy. Minden óra előtt elképzelem, ahogy telt házam van, felidézem gondolatban azokat az euforikus érzéseket, amik átjárnak.

Az edzésben is ezt az életfilozófiát alkalmazom. Nagyon sokszor a hozzáállással van a baj.Hogy nem hiszünk benne, hogy mi ezt meg tudjuk csinálni. Amikor nincs kedvem sportolni (néha van ilyen is:), akkor arra gondolok, hogy egészséges vagyok, mindenem ép és milyen sokan szeretnének a helyembe lenni, olyanok pl. akik már sosem sportolhatnak. Meg van a lehetőségem és Nekem kötelességem élni vele. Ekkor odaállok a súlyhoz és születnek az új rekordok. Mindennap elképzelem, hogy izmos, szálkás a testem, vizualizálom és soha nem kételkedem, hogy ez Nekem sikerülni fog e. Merek nagyon álmodni, ki tudom azt mondani, hogy jó vagyok abban, amit csinálok, hogy egyre jobb vagy szakmailag! Hiszek magamban és Neked is hinned kell!

Az emberi elme nagyon, nagy dolgokra képes, szinte mindennek meg van a lelki háttere és sosem szabad lebecsülni a gondolat erejét. 

Annyit elárulok így a végére, hogy ez Nélkületek nem menne. Annyi pozitív visszajelzést kapok tőletek, hogy Én azt sem tudom, hogyan hálálkodjak a sorsnak. Van egy leányzó az aerobik óráimon, rendszeresen jár és annyira lelkesen csinálja, IMÁDOM! Múltkor megköszöntem Neki, hogy hozzám jár, mert egyszerűen annyira feltölt energiával, el sem tudom Nektek mondani. És mondjátok, hogy egyre jobban megy, hogy "Képzeld Dóri! Már fogytam!" Behozzátok az egy kilós súly helyett a két kilósat és a nehezebbik verziót választjátok a felkínált gyakorlatok közül. Nagyon, nagy dolgok ezek. Köszönöm szépen. Köszönöm.

Örüljetek a kis dolgoknak, közelebb visznek, azokhoz a nagy dolgokhoz, amik igazán meg fogják változtatni az életeteket. Örüljetek a napfelkeltének, az esti sétáknak, a közös mozgásoknak, egy jó kajának. Ha köszönnek, köszönjetek vissza, adjatok minél több örömet. És higgyetek, reméljetek!

Csodálatosan szép napot Nektek!

Köszönöm, hogy olvassátok!

Dóri

" Hogy még nyolcat???" -  amikor visszanyal a fagyi!:D

"A bolond emberek megtalálják egymást!" Közös családi fotó<3

"- Szervusz Út!
- Üdvözöllek a a saját Utadon. Már nagyon vártalak.
- Jöttem pihenni.
- Remek. Mennyi a tervezett táv?
- 5,5 km. Reggel volt már edzés, de nagyon vártam, hogy lépteimmel újra erősítselek Téged. 
- Én mindig itt leszek és visszavárlak, akármilyen régen nem is jártál Rajtam.
- Tudom, hogy volt időszak, mikor elhanyagoltalak......
- Ne törődj vele. Az a fő, hogy visszataláltál Hozzám épen és egészségesen.
- De annyira féltem....
- Sosem szabad félni. Merni kell nagyot álmodni és megvalósítani azt.
- Képzeld Út újra visszakerültem középre!
- Gratulálok! És milyen érzés?
- Csodálatos. Talán szavakkal nem is lehet leírni. Odaálmodtam magam. Én középen vagyok, Velem szemben pedig oly sokan. Én pedig hiszek Bennük a végtelenségik. Magamat látom minden emberben. A küzdelmet, a jó kedvet, a kitartást. Azt szeretném, ha nem éreznék Magukat átlagembernek, ha abból az eufóriából átadhatnék Nekik egy picit, amit ott és itt érzek Rajtad Út.
- Nézd a folyót, ahogy elnyeli sodrásával az este csöndjét. Úgy nyelem el Én is a Te feszültségedet. Mi már örökké egy mederbe tartozunk.
- Olyan jó, hogy mindig itt lesz Velem valaki, aki segít. Olyan megnyugtató.
- Én a nap minden percében visszavárlak.   Dóri, hiszen Te repülsz....
- Csodálkozol? Szárnyaim vannak, mióta visszataláltam Rád.
- És megjelent az a bizonyos mosoly a szád sarkában....
- Érzem, hogy belülről jön a mozgás, lelkem legmélyéből. A szívemből. Lehet, hogy szerelmes vagyok?
- Lehet:)
- Képzeld Út! Beindultak a folyamatok....egyik lehetőség jön a másik után és Én végre nem akadálynak, hanem kihívásnak érzem.
- Bátrabb vagy, jó ezt hallani.
- Izgulok és 1000 fokon égek. Érzed, hogy milyen forró minden léptem?
- Alig bírom oltani.
- Annyira jó Veled lenni.Kérdezhetek valamit Út?
- Mi már örökre együtt maradunk?
- Igen. Sosem hagylak el. Segítek mindenben."

Ekkor megálltam, kifújtam a levegőt és egy boldog mosoly kíséretében elindultam haza az esti futásból.....

Dóri

Kint vagyunk. Ott leszünk Dániában. Nagyon nehéz volt az elmúlt 5 hét. Minden az Openről szólt. Természetesen a crossfitről van szó, az európai selejtezőről, ahova több, mint 8000 egyén jelentkezett. Ebből a legjobb 48 férfi versenyző jut tovább, abból pedig a legjobb 3 megy tovább a világ legfittebb férfi címért, a Gamesre, Amerikába. A lényege, hogy 5 héten keresztül, minden héten csütörtökön kiadnak egy WODot (workout of the day), amit a jelentkezőknek teljesítenie kell a lehető legmagasabb szinten. Ezt fel kell venni videóra, feltölteni, ahol online bírók értékelik, majd ez alapján alakul a rangsor. Az első héten, a 17 perces wodban a 9. percnél leállt a videokamera Ádám esetében. Kezdhette előröl az egészet. Nem adtuk fel, másfél óra pihenővel lenyomta még egyszer, csodálatos eredményt hozott még így is. Nagyon ki voltunk lelkileg, mert hát ott volt a levegőben, hogy mi lett volna, ha..... A maradék 4 wod-ban csodálatosan teljesített, megtett mindent, hogy az eredmény a legjobb legyen. Úgy alakítottuk az étkezést, az edzéstervet, beáldoztuk a közös vasárnapokat, dupla edzésre, elkísértem Én is, fájt a szívem, mikor nem lehettem ott, amikor lenyomta a versenyfeladatokat. A 41. helyen jutott tovább. Ma reggel csak feküdtünk az ágyon és nevettünk.....

Nincsen semmink. Nincsen jó cipőnk, nincsenek jó eszközeink, a táplálékkiegészítőket sem adja senki ingyen. Minden versenyt erőn felül finanszírozunk.

Egy valamink van. A kitartásunk. A hozzáállásunk. A tudatosságunk. Nem érdekelt Minket, hogy ki, mit mond, hogyan frankozza magát, mennyire nem hisze Bennünk, mennyien figyelik a bukásunkat. Hitünk van, reményünk, céljaink vannak. És ezekért a célokért mindent megteszünk. Tisztességünk van. Nem hazudtunk egyik wodnál sem, nem szedünk teljesítmény fokozót, nincsenek titkaink. Természetesen felmerült bennünk, hogy a cél érdekében, mert annyira behazudták az eredményt, pofátlanul, irreálisan.........

De nem. Nem tettük. Akkor nem leszünk ott. Inkább tisztességesen itthon maradunk, mint tisztességtelenül vigyük el a trófeát. Mondhat bárki, bármit, hogy nem megyünk ezzel semmire, mert Magyarországon máshogy nem lehet érvényesülni. Dehogynem lehet. Akarni kell. Keresni kell a lehetőségeket és vállalva a bukás lehetőségét, élni kell velük. Mi az edzéseinken nem árulunk zsákba macskát. Kihívások elé állítjuk a vendégeket. És amikor legyőzik azokat, legyőzik Önmagukat, elégedetten távoznak és örömmel térnek vissza hozzánk.

Hogy miért beszélek többes számban? Mert mindent együtt értünk el. Jó, ha van az ember mellett valaki, akinek elmondhat bármit, akire számíthat. Közösek a célok és közös a siker. Én is megyek Dániába. Elkísérem Őt. Megtartom helyette az edzéseket, amíg Ő edz. Főzök Neki mindennap paleot. Utána viszem a nitroxát, a cipőjét, a fehérjéét az edzésre. Kérdezgetem, hogy bevetted minden vitaminodat? Megittad ezt? Végig hallgatom ezredjére is az álmait, a terveit. Megfogom a kezét, amikor nagyon fáj.

És bőgök örömömben...Ne haragudjatok, nem tudok többet írni, eltört a mécses....De Én olyan boldog vagyok<3

Hogy megyek e edzeni? persze, hogy megyek. Hogy Ti jöttök e hozzánk edzeni? Persze, hogy jöttök:D Csináljuk együtt örökkön, örökké<3

Nagyon szép napot, holnap 3-tól köredzés Velem a Ftworldben<3

Szép Napot és köszönöm, hogy olvassátok!<3

Dóri

Higgyetek Magatokban!!!

Na, ezt a bejegyzést már harmadszorra kezdem el:) Annyi minden kavarog bennem, neki kezdek, leírom, aztán meg kitörlöm, hogy "Nem, nem így kellene kezdeni!". Írni akarok a dolgokról, amik megváltoztatták az életemet, a motivációról, a szálkásításról, azokról az emberekről, akikkel megismerkedtem, a munkámról, arról a csodálatos dologról, amit annyira imádok.....

Először engedjétek meg, hogy pár sort írjak a kedves páromról. Ő az élő példa arra, hogy akaraterővel, hittel mindent el lehet érni. Hogy ha csinálod, ha látod magad előtt a célt, akkor minden lehetséges. Valamikor régen a budapesti 8. kerületben látta meg a napvilágot, nehéz családi körülmények között. Rendes dolgozó ember lett belőle, akinek volt egy álma: profi sportoló és edző akart lenni. Itt Szegeden rátalált a crossfitre és szerelem volt első látásra. Gyúrós és kosárlabdázó múlttal nehezen ment a fejlődés ebben a sportágban, de nem adta fel. Kidolgozta a saját edzésmódszerét, amivel 2 év alatt olyan szintre fejlesztette magát, hogy jelenlen több, mint 10ezer európai közül az 57. helyett foglalja el. Hazugságok, gyorsító szerek és mindenféle támogatás nélkül. Mert itt Szegeden a teremben, nincs olyan jó felszerelés, mint a világ bármely más táján. A magyar crossfit élet eddig nem számolt Vele. Most nagyon sok cikk foglalkozik a teljesítményével és az edzésmódszerével. Nagyon sokat segített Neki a paleolit táplálkozás is abban, hogy ilyen magas szinten tudja űzni ezt a sportot. A szegedi termek vezetői mind tanulni akarnak Tőle, sokan keresik, hogy tartson ilyen jellegű edzéseket. Emberileg és szakmailag nálam az első helyet foglalja el. Vasárnap történelmet írunk és nagyon úgy néz ki, hogy megyünk Dániába az Európa bajnokságra. 100%-an megérdemli, hogy ott legyen. Sőt 150%-an ott van a helye az első 48-ban. Ő nem hazudta be az eredményt, nem szed teljesítménynövelőket. Alázattal és szerénységgel viszonyul az eredményeihez, nagyon sokan tanulhatnának és tanulnak is tőle. Az, hogy ennek az embernek a szívében a crossfit mellett Én foglalom el a másik első helyet, hatalmas megtiszteltetés. Sport terén Ő tett azzá, aki ma vagyok és ezért nagyon hálás vagyok Neki. Nagyon vigyázunk a kialakított kis életünkre, mert olyan bástya ez ebben az ingatat világban, amit csak nagyon kevesen birtokolnak.

Csak pár sorban szerettem volna írni Róla, megérdemli ez a blog, hogy híres emberekről szóljon:)

A szálkásítás csodálatosan alakul. 5,5 kilót fogytam tisztán zsírból. Annyit szigorítottam, hogy vacsorára már csak tojást vagy halat eszem, illetve heti 2 wodot kötelező megcsinálnom, amikor edzek. Nagyon szépen formálódik a karom, a hasam, a lábam az kemény dió, de hiszem, hogy majd a rendszeres futás szépen fogja azt is szálkásítani. Még mindig nem éhezem és nem vagyok ingerült és fáradt a szénhidrát megvonástól. Teljes az életem és, ha minden így maradna, nem bánnám azt se. Egyre több embert indítok el a változás útján és hála az égnek, a legtöbben sikerrel is járnak:) Célom, hogy elérjem a áhított 65 kg-ot és, hogy stabilan tartsam a formámat.

Közben csodálatos emberekkel hoz össze a sors. Végre nyílik a világ számomra is és képzeljétek a legjobb barátaimon kívül vannak még olyan emberek, akik úgy gondolkodnak, mint Én:D Nem érzek fenntartást irántuk, nincsenek kétségeim, az első pillanattól kezdve őszinték vagyunk egymáshoz. Pedig, aki ismer, tudja, hogy megtartom a 3 lépés távolságot. Ez a leányzó segítséget kért Tőlem, Én pedig gondolkodás nélkül adom Neki az energiát. Mert a változás ott van Benne, csak elő kell hívni. Közben pedig úgy érzem, szerintem nem elhamarkodottan, hogy ebben a vagány lányban szövetségesre leltem:)

Ajánlok Nektek egy nagyon jó kis blogot:)
http://betuleves.wordpress.com/

A blogger, aki írja egyből belopta magát a szívembe. Örül a lelkem, amikor találkozunk, nagyokat nevetünk, imádom, ahogy ír....Magamra ismertem Benne:) Facebookon is lehet lájkolni a Betűleves oldalát, lehet belőle motivációt meríteni.

Itt van néhány mostanában készült kép, amin már tisztán látszik a változás a testemen. Minden perce megéri, soha nem akarok olyan lenni, mint régen. Olyan fajta önbizalmat ad ez, ami ahhoz szükséges, hogy az edzői munkában sikeres legyek. Ma is tartok órát és alig várom, hogy ott álljatok Velem szemben és nyomjuk neki ezerrel!!!! Belőlem pedig az sugározzon, hogy a lehetetlen nem létezik<3

Hihetetlen mennyire beerősödött a bicepszem és a tricepszem. A szűk fekvőtámaszt 10 kilós tárcsával a hátamon nyomom:D

Nagyon sokat fogytam a hasamból is:)

Szépen rajzolódnak a hasizmaim körvonalai is

Izmos crossfites leányzó

Lassan, ha leülök, végre életembe először, nem fog semmi sem kibuggyani a nadrágból:)

Én indulok edzeni, este találkozunk 19:00-kor egy nagyon erős alakformáló órára:)

Köszönöm, hogy olvassátok!

Dóri

Tegnap lent voltam csoportos edzésen. Egy héten egyszer muszáj lejárnom, mert jó, hogyha húznak a többiek. Sokan kérdezik, hogy miért nem járok le esténként. Tudjátok egy kicsi egyedüllétre van szükségem. Illetve vannak emberek lent, akik ok nélkül sértegetnek, hergelnek, de tudom, hogy ilyen a sikeres emberek élete. Mindig lesznek irigy és rosszindulatú egyének.

Tegnap csak mosolyogtam rajtuk. Ha annyi energiát fektetnének az edzésbe, mint amennyit mások fikázásába (elnézést a szóhasználatért), akkor sokkal jobban menne Nekik. Elterjedt, hogy azért nem járok le a csoportos edzésre, mert magasabb rendűnek érzem magam, többen meg is kérdezték, hogy: "hogy na mi van, leereszkedtél közénk?" Azért mert reggel járok le edzeni a párommal, még nem lettem profi. Versenyezni se versenyzek, mert nem érzem magam elég jónak. Fogalmam sincs, hogy ezt miért csinálják egyesek, de hát ez az élet rendje. Tényleg ennek kell lennie az élet rendjének? Hogy irigykedünk másokra?? Lehet irigyelni a kitartásomat, a tudatosságomat, a tehetségemet...... Én ezekért megdolgoztam, nem kaptam semmit se készen az élettől. A bicepszeim se attól lettek nagyobbak, hogy ültem a TV előtt és tömtem a fejem. Az, hogy kimerek állni más emberek elé és meg tudom mutatni mindazt, amiben tehetséges vagyok, lehet, hogy könnyűnek tűnik, pedig nem az.

Lehet, hogy bunkónak hangzik, de ezek az emberek szánalmasak. Sajnálom őket. Ma azért írom le ezeket, hogy Ti se foglalkozzatok velük. Csak ösztökéljen arra Titeket, hogy még jobban, gyorsabban, ügyesebben csináljátok a dolgaitokat. Vége van annak az énemnek, amely hagyta, hogy megalázzák, eltiporják. Ma már visszaszólok, odamondom és sokkal jobban érzem magam, hogy elmondtam a véleményemet. Ahogy haladunk majd előre, egyre több ellenségünk lesz. Mert jók vagyunk abban, amit csinálunk és ez más embereknek mindig szúrni fogja a szemét...

Közben persze csodálatos emberekkel találkozom és kötök ismeretséget. Minden percet megér ez a harc:)

A mai edzés nagyon nem ment. Tegnap viszont lehetett irigykedni az edzésen, egyes fiúknál is jobban nyomtam:) Persze ezt is úgy értem el, hogy üldögéltem itthon és néztem a nagy világba:D Szerencsés alkat vagyok;)

Most haza megyek a családomhoz. Édesanyámmal vásárolunk, kibeszélünk Mindenkit, majd megölelem az Apukámat, aki ma horgászni van és majd csak este jön haza. Szerdán pedig jönnek haza a tesómék a messzi külföldből és jövőhét hétvégén újra együtt leszünk.  Mára még tervezek egy kis comb és has edzést:)

Mozogjatok ma is és válasszátok az egészséget:)

Köszönöm, hogy olvassátok: Dóri<3

Vége van az első stresszes hónapnak. Kicsit beteg is vagyok, látszik, hogy jól akartam teljesíteni. Minden kezdet nehéz, de minden perce megéri...

Elárulom Nektek, hogy minden óra előtt nagyon-nagyon izgulok. Próbálom leküzdeni, de annyira görcsben van mindenem, gondolkodom, hogy milyen is lesz az óra. Nem értem miért izgulok, profin végzem a munkámat, szeretem csinálni, nem szoktam hibázni. Állítólag ez természetes, de azon vagyok, hogy ne legyen így, mert nagyon kimerítő.

Örömmel látom, hogy mindig vannak ismerősök az órámon. Egy - két embernek már a nevét is tudom, vannak már közös élmények. Vannak megszokott mozdulatok, amikre összemosolygunk, tudjátok mit várok el. A régiek (van aki az összes órámon részt vett eddig) tudják mire számíthatnak, az újak elégedetten távoznak. Minden óra végén a mozgás örömét tesszük zsebre, kellemesen, fáradtan, minden mosolyotoknak örül a lelkem. Egyébként is imádom a munkahelyemet. Imádok bemenni, átöltözni, órákig agyalok, mit vegyek fel, egyre jobban állnak rajtam a rövid gatyák;) Szeretek óra előtt, közben és utána beszélgetni, fehérjét inni és elégedetten haza menni. Imádom az órákat megtervezni, leírni a kicsi füzetembe.

Volt szerencsém hétfőn hot iront tartani. Főnököm elégedett volt Velem, nagyon szerettem volna bizonyítani, hogy nem csak a személyiségem viszi előre a csapatot, hanem szakmailag is képes vagyok felügyelni a gyakorlatokat. Szerintem sikerült, ahhoz képest, hogy 2,5 éve nem tartottam hot iront, odaálltam 18 ember elé és bátran, határozottan az egész órát levezényeltem. Mivel nagy súlyokkal dolgozom nap, mint nap, talán mondhatom, hogy konyítok hozzá egy kicsit...:) Elmondhatatlan, hogy mennyire szeretek súlyzós edzést tartani. Amikor súlyokkal dolgozom, akkor érzem, hogy él a testem. Amikor felemelek 90 kilót, 80 kilóval guggolok és már nagyon fáj, akkor érzem, hogy érdemes ebben a világban élni. Amikor büszkén feszítek az új ruhámban és visszamosolygok önmagamra, akkor érzem, hogy teljes az életem. Soha semmi nem hozhat eredményt, csak a kemény munka..... És mindig remélni kell, bízni magadban és merni kell nagyot álmodni.

De ahhoz, hogy bízzál magadban, kell egy stabil egészség, egy jó kinézet, egy biztos kiállás, mert akármennyire is mondjuk, hogy milyen fontos a belső, az emberek többsége külsőre ítél. Az első 3 másodpercben eldöntjük, hogy valaki szimpatikus vagy sem. Mivel magabiztosnak érzem magam és ez sugárzik is rólam, hatalmas egoval állok ki edzés tartani és állok neki edzeni magam. Talán ebből a magabiztosságból tudok Nektek átadni egy kicsit, mert amit eddig elértem, mind ezáltal értem el.

Nincsenek titkaim. Ma is 5-kor keltem, hogy az ebéd kész legyen, mert délelőtt nem érek rá a tűzhely mellett állni. Hajnalba kelek és megyek edzeni. Tegnap este is telezabáltam volna magam, de megálljt parancsoltam, mert vannak céljaim és nem választottam a könnyebbik utat. Néha nem megy az edzés és ezt elfogadom. 5 km futásnál, 2,5 km-nél mindig van egy holtpont, amikor megállnék, de nem teszem. Soha semmiért nem adnám fel az életem, önmagam, mert megtaláltam az utamat. Szeretem magam és még jobban a vendégeimet<3

Ma csirkepöri lesz, paleo nokedlivel. Én nokedlit nem eszem, mert ugye nem fogyasztok szénhidrátot, én salit és savanyúságot eszem majd hozzá. Főztem húslevest is, de kint hagytam éjszakára, lehet annyi lett neki... de este mikor hazaértem, annyira volt erőm, hogy lefürödjek és bedőljek az ágyba. Boldogan:)

Soha ne adjátok fel a reményt és küzdjetek azért, ami boldoggá tesz Titeket.

Köszönöm, hogy olvassátok és ne feledjétek: csak semmi szénhidrát:D:D

Szép napot: Dóri

Győzd le a genetikát és élj olyan testben, amire büszke lehetsz:)